A japán jegybank 30 éves csúcsra emelte az alapkamatot, további szigorítás jöhet
A Bank of Japan pénteken 30 éve nem látott szintre emelte irányadó kamatát, és egyértelművé tette, hogy a monetáris szigorítás folytatódhat, amennyiben a gazdasági és inflációs kilátások igazolják az előrejelzéseket. A lépés fontos mérföldkő Japán több mint egy évtizede tartó rendkívül laza monetáris politikájának lezárásában.
Kazuo Ueda jegybankelnök vezetésével a döntéshozók egyhangúlag 25 bázisponttal, 0,75%-ra emelték az alapkamatot. Ez a legmagasabb szint 1995 óta, és megfelelt mind az elemzői várakozásoknak, mind a piac előzetes árazásának.
A jegybank magabiztosabb az inflációs cél elérésében
A döntés indoklásában a jegybank hangsúlyozta, hogy nőtt annak valószínűsége, hogy a gazdasági kilátások megvalósulnak, miközben az alapinfláció mérsékelt, de tartós emelkedést mutat. A legfrissebb adatok szerint a fogyasztói árak novemberben 3%-kal nőttek, és immár 44 egymást követő hónapban voltak a jegybank 2%-os célja körül vagy felette.
Ueda a döntést követő sajtótájékoztatón jelezte, hogy a kamatpálya nem előre rögzített, és minden egyes ülésen az aktuális gazdasági és árfolyamkörnyezet alapján döntenek. Hozzátette, hogy a jelenlegi kamatszint még mindig az úgynevezett semleges tartomány alsó széle alatt helyezkedik el, amelyet a jegybank nagyjából 1% és 2,5% közé tesz.
Piaci reakciók: gyengülő jen, emelkedő hozamok
A befektetők részéről visszafogott volt a reakció. A jen a döntést követően 156,80 fölé gyengült a dollárral szemben, ami arra utal, hogy a piac határozottabb jelzéseket várt volna a további kamatemelések üteméről. Ezzel párhuzamosan a japán államkötvények hozamai emelkedtek, a 10 éves papír hozama 2% fölé került, ami 1999 óta nem látott szint.
A tokiói részvénypiac pozitívan reagált, a Nikkei 225 index még a döntés előtt mintegy 1%-os emelkedéssel zárt.
Japán kilóg a globális jegybanki sorból
A Bank of Japan jelenleg egyedüli kivétel a nagy jegybankok között, mivel 2025-ben kamatemelési ciklust folytat. Míg az amerikai jegybank a múlt héten harmadszor is kamatot csökkentett az év során, Japánban a monetáris politika éppen az ellenkező irányba halad.
A kamatkülönbözet az Egyesült Államok és Japán között idén 125 bázisponttal szűkült, ám ez egyelőre nem volt elegendő a jen tartós erősödéséhez. A japán deviza továbbra is jóval gyengébb a történelmi átlagánál, ami növeli az importált infláció kockázatát.
Politikai háttér és óvatos egyensúlyozás
A kamatemelést politikai szempontból is érzékeny időszakban hajtotta végre a jegybank. Bár az októberben hivatalba lépett Sanae Takaichi miniszterelnök korábban az élénkítő monetáris politika híveként volt ismert, a gyenge jen és az emelkedő megélhetési költségek miatt a kormány nem akadályozta a szigorítást.
Ueda hangsúlyozta, hogy a jegybank továbbra is együttműködik a kormánnyal, és elkötelezett a gazdaság támogatása mellett, miközben a fenntartható inflációs cél elérésének „utolsó szakaszába” lépett.
Kilátások: lassú, de folytatódó szigorítás
A piaci konszenzus szerint a Bank of Japan a jövőben körülbelül félévente emelhet kamatot. Egyes elemzők szerint 2026-ban akár két újabb emelés is elképzelhető, ami a kamatszintet 1,5% közelébe viheti.
A pénteki döntés megerősíti, hogy Japán végleg maga mögött hagyja az évtizedeken át tartó deflációs korszakot, ugyanakkor a jegybank továbbra is óvatos marad, hogy elkerülje a gazdasági növekedés túlzott fékezését egy még mindig törékeny globális környezetben.
